Angyal, földi kertben, Nála csodás minden...
Ott még az ég is kékebb a kéknél,
Szeme tüzében boldogan égnél!
Ha nála járok, templomcsend vár ott.
Ha átölel csendben, eltűnt a külvilág,
Gond és bú nincs tovább, minden rossz messze szállt!
Érte mindent megtennék, érte meg is halnék.
Kedvese voltam, de megszöktem onnan.
Felforr a vérem, vadásznak rám, igen!
Minden titkom világgá ordítom:
a szerelem nem bűn, mártírok nem leszünk!
Vonuljon el a szennyes ár, ha szeretsz a béke megtalál!
Vonszolom magamban tovább és érzem hogy megbolondít,
hogy ő nincs itt...